A víz minden földi élethez nélkülözhetetlen.  

Ez minden élő szervezet létfontosságú építőeleme  embereknek, állatoknak és növényeknek.  

Víz, különösen az édesvíz  olyan erőforrás, amit érdemes megérteni és védeni.  

Ebben a videósorozatban a rejtett vízről fogok beszélni  a felszín alatti vízről, amit talajvíznek nevezünk.  

A talajvíz része a nagyobb vízkörforgásnak.  

Eső szivárog mélyen a felszín alá és talajvízzé válik.  

Átszivárog a talajon majd ismét felbukkan a felszínen  folyókban, tavakban vagy az óceánban.  

Ezekből a víztömegekből végül elpárolog, felhőket képez  majd csapadékként visszatér a felszínre.  

A talajvizek megértéséhez nézzük meg mi történik, ha eső éri a felszínt.  

Egy része közvetlenül elpárolog a felszínről, pára formájában.  A víz másik része beszivárog a talajba.  

Innen nagyon valószínű, hogy a növényi gyökerek magukba szívják  és visszakerül a légkörbe a levelek párologtatása során.  

A víznek az a része amely elkerüli a növényi gyökereket  tovább folytatja útját a talajban és a talajvíz részévé válik.  

A víz a pórustérben fog haladni. a felszín alatti homokszemcsék között.  

Kezdetben ez az út többnyire függőleges, csak a gravitáció hajtja.  

Egy bizonyos ponton, annyi víz halmozódik fel  hogy a szemcsék közötti pórustér teljesen megtelik vízzel.  

Ezt látjuk a piros színnel megfestett részen.  

Ezen a szinten a vízcseppünk elérte a talajvízszintet.  

A csapadéknak azt a részét, ami új felszín alatti vizeket képez  újratöltődésnek nevezzük.  

Az újratöltődés lehet közel semmi a száraz régiókban  de lehet akár egy méter is a nagyon nedves régiókban.  

Itt Dániában, az újratöltődés évente körülbelül tíz centiméter  ennek körülbelül 100 liter felel meg négyzetméterenként.  

Ettől a ponttól kezdve a víz mozgását nem a gravitáció hajtja  hanem a nyomásgradiensek a nagy nyomástól az alacsony nyomásig.  

A részecskék által diktált pályák görbe pályák lesznek  mélyen a felszín alá viszik a vizet, és végül  vissza a felszínre egy folyónál, az óceánnál vagy egy tónál. 

Azon a ponton, ahol a talajvíz ismét felbukkan a felszínre  az irány felfelé mutat. 

A túlnyomástól hajtva  a víz bejut a tavakba vagy a patakokba.  Közvetlenül a szárazföldön is megjelenhet természetes forrást képezve.  

Ez a bizonyos forrás Dánia közepén lassan egy kis folyóvá nő  és a dán tájon körülbelül 160 km megtétele után visszatér az óceánba.  

Általános esetben a források nagyon messze lehetnek  attól a felszíni ponttól, ahol a víz a földbe került.  

Ez a helyzet az oázisokban és a sivatagokban.  Koncentráljunk a talajvízszintre.  

Ez nincs mindig a föld alatt.  

Sok helyen látható is a tájon.  Ilyen helyen vannak folyók és tavak.  

Ha ránézünk egy ilyen tóra, a talajvízszintet látjuk  ami metszi a felszíni domborzatot.  

Hány éves vajon a talajvíz?  Elég sokféle korú lehet.  

Azokon a területeken, ahol a víz útja a talajban rövid és sekély  a víz kora napokban vagy talán néhány évben mérhető.  

Más területeken, ahol a vízutak mélyek és hosszúak  a víz nagyon öreg, könnyen lehet akár több ezer éves is.  

Dániában, ahol most állunk, a talajvíz, amit ivásra használunk  öt és ötven év közötti.  

Van néhány mély kút, ahonnan néhány ezer éves vizet vehetünk ki.